Közlekedési életkép

Mostanában több érdekes bejegyzést is láttam a Facebookon, ami a magyar jegyellenőrök kedvességéről és intelligenciájáról szólt (irónia!), gondoltam, írok róla, hogy megy ez Bristolban.
Én mondjuk nem túl sokat tömegközlekedem, Boldi tudna mesélni a helyi kisvonat megbízhatatlanságáról, de amúgyis szinte minden bristoli elégedetlen a helyi közlekedéssel és a First nevű vállalattal, amely a buszok nagy részét működteti.
A panaszok főleg arra vonatkoznak, hogy drága a jegy és a járatok nem mindig akkor jönnek, amikor kellene nekik.

Viszont a személyzet hozzáállása kicsit szimpatikusabb, mint Magyarországon.

Friss információk étkezésünkről

Az is jó Angliában, hogy sok helyen lehet indiai kaját kapni, és nem feltétlenül csak drágán. Az összes nagyobb élelmiszer-áruház készétel-szekciójában szokott lenni chicken tikka masala vagy chicken korma vagy még másfajták is (jalfrezi, biryani). Ezenkívül több márkájú üveges szószt is lehet kapni, ami igazán kényelmes, amikor az embernek gyorsan kellene valamit főznie, és mondjuk van otthon csirkemell (persze vegák zöldségekkel is készíthetik), csak megpirítja az ember és ráönti a szószt, összefőzi és kész. Nant (lepénykenyér) is lehet kapni hozzá, amit csak pár percre kell berakni a sütőbe.

LMBT történelem a városi múzeumban

Múlt hétvégén ellátogattunk megint az M Shedbe, amiről korábban már írtunk, egyrészt mert ingyenes :), másrészt mert az állandó, de egyébként folyamatosan gyarapodó várostörténeti kiállítás mellett mindig vannak időszaki kiállítások is. Most éppen az LMBT történelmi hónap jegyében - amely nem helyi, hanem nemzetközi akció, pl. Magyarországon is volt sok érdekes rendezvény egész februárban - volt kis kamarakiállítás a bristoli meleg-mozgalomról.