2013. április 29., hétfő

Hogy beszélnek az angolok?

Bevallom, amikor annakidején láttam Mike Leigh Titkok és hazugságok című filmjét, kicsit túlzásnak tartottam Brenda Blethyn beszédmódját. És azután is, angol filmeket nézve jókat nevettem bizonyos brit kiejtéseken, számomra túlságosan is affektálónak ható beszédmódon. Ám mióta itt élek, már tudom, hogy nem csalás, nem ámítás. Emberek (jó, nem mindenki) tényleg így beszélnek. Különösen vicces, ha az ember érti is a nyelvet, mert akkor azt is hallja, hogy mennyire közönséges, érdektelen dolgokról tudnak gyönyörű British English-sel csevegni.

Az ominózus filmből az egyik legjobb jelenet itt van - német felirattal, vajon miért? (Nem tudtam máshogy berakni ide a videót, pedig nem én vagyok a béna...) Aki még nem látta, és nem akarja lelövetni a poént, ne nézze meg ezt, inkább az egész filmet. Megéri. Egyébként is: nézegessetek Mike Leigh filmeket.

2013. április 27., szombat

Mezítlábas edző

Tudom, ez így elég hülyén hangzik, de ha szó szerint akarnám lefordítani, ezen a képzésen vettem részt március-áprilisban (Barefoot coach training). Inkább mondjuk azt, hogy közösségfejlesztő, közösségsegítő (nem tudom, a coach-nak, amennyibe nem edző, van-e megfelelő magyar fordítása). Úgy kezdődött, hogy azt gondoltam, milyen hasznos dolog is önkénteskedni, mármint hasznos a társadalomra nézve, meg nekem is, mivel munkatapasztalatot szerzek itt Angliában, kapcsolatokat, referenciát, stb. És mégsem tétlenül ülök. Még tavaly ősszel elkezdtem keresgélni, de nem olyan egyszerű itt önkéntesnek lenni, mint gondolnánk. Ugyanis itt rengeteg non-profit, önkéntes, illetve jótékony szervezet van, ez itt TÉNYLEG egy külön szektor, és eléggé profi is, persze mondhatnánk, hogy volt ideje profivá kiépülni. (Azt hiszem, ezt Angliában elég sok mindenre mondhatjuk a kertgondozástól kezdve olyan apróságokig bezárólag, mint a demokrácia.)

2013. április 20., szombat

Egyenlő esélyek

Mivel Angliában - bocs, az Egyesült Királyságban! - érvényben van többféle jogszabály is az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség területén, a munkáltatóknak többek között vizsgálniuk kell az alkalmazottak, sőt, az állásokra jelentkezők ún. esélyegyenlőségi összetételét. Azt konkrétan nem tudom, ha bármilyen rejtetten diszkrimináló tendenciát fedeznek fel, mit kell tenniük... Mindenesetre ennek a kötelezettségnek a következménye, hogy a legtöbb állásra ha jelentkezünk, nem pusztán önéletrajzot kell küldeni kísérőlevéllel, vagy a jelentkezési lapot kell kitölteni, hanem egy esélyegyenlőségi kérdőívet is. Erre nincs egységes előírás, így aztán minden munkáltató maga találja ki, hogy mi legyen benne, mire kérdezzen rá, milyen kategóriákat alkosson.