2013. augusztus 10., szombat

Bristol fesztiválváros


Mondhatnánk azt is, hogy azért nem írtunk a blogra egy ideje, mert állandóan fesztiválokon vagyunk, és ez valamennyire igaz is. Úgyhogy eldöntöttük, nem írunk róluk külön bejegyzéseket, hanem egyben foglaljuk össze a júliusi fesztivál-eseményeket. (Bizakodva abban, hogy augusztusban is lesz annyi, hogy külön poszt foglalkozzon vele.)

Először is volt július 6-án a St. Paul's karnevál, ami tényleg inkább karnevál, főleg ami a délelőtt-kora délutáni eseményeket illeti. Ezt a rendezvényt 1968 óta minden évben megszervezik és a célja St. Paul's negyed főleg afrikai és karibi hátterű bevándorló lakóinak sokszínű kultúrájának ünneplése. A 60-as évek óta a fesztivál elég profivá nőtte ki magát, sok támogatóval és résztvevővel - 2011-ben százezren voltak jelen. St. Paul's városnegyed története dióhéjban: Gazdag külvárosi rész volt, sok iparos meg rabszolgakereskedő élt ott, luxusban, harmóniában, mígnem egy napon két szomszéd összeveszett. Az egyikük mérgében a házát az afrikai szolgájára hagyta. Erre a szomszéd kiköltözött, a helyére viszont beköltöztek a fekete örökös rokonai. Rövidesen a környék népszerűtlen lett a gazdagok körében. He-he-he...


Ami nekem (Fanni) különösen tetszik, hogy bármennyire is profi lett a rendezvény az évek során, fontosnak tartják, hogy részt vegyenek benne a helyi iskolák, közösségi csoportok. A fesztivál számomra legjobb és persze legszínesebb része a karneváli felvonulás délelőtt 11-től, ami hangulatában hasonlít ugyan egy riói karneválra, viszont a jelmezek nagy részét maguk a felvonulók készítik, főleg ami az iskolákat, kulturális kisközösségeket illeti. Van mindenféle zene és dobosok, és a felvonulók egy része egész kitartóan táncolt az idén jó meleg szombati napon. (Boldi hosszasan videózott, de aztán sajnos kiderült, hogy a videókat egymásra vette, szóval azt nem tudjuk bemutatni. Így aztán pár fotó maradt csak...)


Később, a nap folyamán a fesztivál kicsit átalakult: egyre több ember, kevesebb család, több fiatal, egyre hangosabb zene. A hivatalos színpadokon kívül sok helyen szólt magánszorgalomból is a zene, összekötözött óriási hangszórókból.


Volt természetesen Hip Hop, Reggea, Dub, Jazz, Blues, Gospel, Ska, egy rakás elektronikus zene amit nem ismerünk név szerint és sok más, mi lábnak és fülnek ingere. Az utcabál átcsapott utcapartiba. Mész, mész, jobbra akarsz menni, de az utca le van zárva, vagy helyesebben el van torlaszolva mert a párhuzamos utcában áll egy színpad, a közönség pedig nagy. 
Persze a BBC is beszámolt róla, van benne videó is! (Boldié helyett.)

***



A következő hétvégén volt a Pride felvonulás. Egész héten át tartott amúgy a Meleg fesztivál, aminek csak egyik, bár leginkább látványos eleme a fesztiváli felvonulás szombaton. Mondanom sem kell, itt is, mint a világ normálisabb részein, ez egy vidám, színes, zenés-mókás felvonulás, amiben részt vesz vagy legalábbis kimegy megnézni sok hetero is, akár családostul. 




A politikai pártok is képviseltették magukat, itt épp a Munkáspárt és a Zöldek LMBT tagozata látható

A szakszervezet és gyerekekkel foglalkozó szervezetek is felvonultak


A felvonulás a Castle parkban ért véget kora délután, ahol aztán még egész nap voltak programok különböző helyszíneken: zenei és kabaré színpad, családi programok, tájékoztató és információs sátrak, mindenféle szivárványszínű cuccot áruló bódék, stb.
A koncertek sorát a nagyobbik, profibb színpadon Sophie Ellis-Bextor zárta. Emlékszik még rá valaki??


Előadőművésznő (ő NEM Sophie)

Ő is énekelt, de ő sem Sophie

Elég melegük lehetett ezekben a ruhákban és sminkben
Az információs sátorban nem csak a klasszikus, helyi meleg, leszbikus, biszexuális vagy éppen transznemű embereket segítő szervezetek voltak, hanem pl meleg (illetve melegbarát) sportklubok és -csapatok is toboroztak tagokat. Boldi feliratkozott a bristoli párducokhoz focizni. Ezen kívül kint volt pl. a megyei rendőrség is, a városi tanács/önkormányzat, illetve az NHS. Most képzeljük el, hogy a magyar OEP kivonul a melegfesztiválra...

Rendőrsapkát osztogattak

Harrach Péter Semjén Zsolttal karöltve itt kapna szívinfarktust: Bristol önkormányzatának örökbefogadási propagandája a melegfesztiválon

A fiúk nem igazán tettek ki magukért a színes öltözködés terén, Fanni legalább felvett egy szivárványszínű láncot
***
Következő hétvégén Reggea "fesztivál"-t szerveztek több helyszínen is a városban. Azért az idézőjel, mert mi csak az ingyenes helyszínre mentünk el, ami az Easton nevű városnegyed kocsmájában, a Plough Inn-ben volt, és abból állt, hogy egész nap egy DJ reggea-t játszott. De azért jó volt. Útközben lőttünk pár fotót is.


Életszerű művészet avagy "Merre menjünk?"

Easton-i közösségi központ falán találtuk



Plough Inn hátsó kertje, kicsit homályosan

Ez a Stapleton Road kisvonatmegálló fala, végig (a további képek is)

Megmutatják, hogyan érkeztek anno Easton kerületbe a bevándorló lakók


Living in harmony - még a rókával is (és ez a része igaz is) 

Jobbra a textilgyári munkásnők tiltakozása


***
Múlt hétvégén pedig péntektől vasárnapig Harbour Festival volt, amit szombat délután sajnos kicsit elmosott az eső, velünk együtt. Ez is egy már régóta megrendezésre kerülő, ingyenes fesztivál, elsősorban a kikötőre, és az azt körülöelő városrészre korlátozódik. Amúgyis tavasztól sokkal több itt a hajó, de ilyenkor pláne, még Wales-ből is áthajóznak vitorlás-társak. Különböző helyszíneken voltak zenés színpadok, cirkuszi, zsonglőr-, valamint gyerek-programok, valamint természetesen nagyon sok kajás stand és mindenféle tárgyakat (helyi vagy távoli iparművészek munkáit) árusító bódék-sátrak. 




Voltak a hajózáshoz és a vízhez kapcsolódó programok is, úgymint: mentőkutya-bemutató, hülye emberek gumicsónakon furcsa dolgokban versenyeztek, és lehetett hajózni különféle, kisebb-nagyobb hajókon. Mindez főként gyermekes családoknak buli (vagy inkább csak a gyermekeknek). Nekünk legjobban a szintén elsősorban gyerekeknek (és gyermeklelkű felnőtteknek) árusított mini gőzhajó tetszett, amit olvasztott viasszal kell üzemeltetni.

És még nincs vége a nyárnak, és a fesztivál-szezonnak sem, úgyhogy ha újra fesztiválokon járunk, ígérjük, majd beszámolunk róluk. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése