Mit esznek az angolok Bristolban?

Tulajdonképpen semmi bristoli specialitás nem lesz ebben a bejegyzésben. Csak már írtam korábban arról, hogy az angol konyha nem túl, khm, híres vagy gazdag. Azért vannak ennek is jellegzetességei, és finom jellegzetességei is, azt kell, hogy mondjam. Még csak most ismerkedem a dologgal, de igyekeztem utánanézni pár számomra ismeretlen, de az angolok számára hétköznapi ételnek. Ebben nagy segítségemre volt a wikipedia. Azt mondja, hogy az angol konyha a puritánság és a katolikus pompától való elzárkózás miatt is egyszerűségre törekedett régen. Így aztán fontos elemei ennek a konyhának a kenyér, a sajt, a sült vagy főtt húsok, a már emlegetett pie (sós, töltött tészta) és a párolt zöldségek.

BREAKING: Zombitámadás Bristolban!!!

Idén hatodik alkalommal szervezték meg a Zombie walk-ot Bristolban. A szervezők négyezer résztvevőre számítanak. Tudósítónk a helyszínen járt, de valószínűleg már ő is élőhalott...

Bristol története egy hangárban

A múlt hétvégén ellátogattunk a kikötő-negyedbe, ahol az M Shed névre keresztelt Bristol történeti múzeum található. Aki jártas Angliában, annak nem meglepő - nekünk viszont még most is újszerűen hat - az a tény, hogy az államilag fenntartott múzeumokba nem kell belépőt fizetni. Ennek köszönhetően a szombat délutánunkat teljesen ingyenes bolyongással tölthettük egy zsúfolt, tematikusan elrendezett történeti kiállításban, három emeleten át.

Mit esznek a magyarok Bristolban?

Mai anyai kérdés volt, hogy mit eszünk, de amúgy is gondoltunk rá, hogy írunk erről a témáról, hátha az aggódó szülőkön kívül mást is érdekel. (Ja, és itt még mindig megírhatjátok, mi egyéb téma érdekelne...)

Új otthonunk

Tíz napja költöztünk be új otthonunkba a Cromwell Road-on, ami egy viszonylag nagy szoba egy ún. shared house-ban, vagyis egy olyan házban, ahol minden létező szobát kiad egyenként a tulaj (aki nem lakik itt, mert nem is egy személy, hanem egy cég). A szobában van ágy, jó nagy rugójú matraccal, két éjjeliszekrény, két fiókos komód, egy akasztós szekrény, egy íróasztal, két szék és egy mosdó egy kis pulttal, ami remélhetőleg hamarosan működni is fog. (UPDATE: Boldi egy fél flakon lefolyótisztító segítségével megnyitotta a csatornát, melynek használata most már - közel - zökkenő, illetve akadálymentes. A procedúra 1 órát vett igénybe, a tisztítószer 2.99 font volt. A helyi minimálbérrel számolva az ingatlaniroda 8.99 fonttal jön nekünk, de még nem tudjuk, hogyan számlázzuk ki nekik az összeget.) 

Boldi kedvenc bristoli kocsmái

A legtöbb kocsma és egyéb közösségi hely a folyótól északra található. Boldi egy elég részletes, de nem teljes listát készített az ilyen műintézményekről (nem csak kocsmák!) a foursquer-en. Ha valakit érdekel, akkor itt megtekinthető, hogy hova szeretnénk még eljutni. (84 hely van fent eddig, de a lista egyre bővül.)

Titeket mi érdekel? Miről olvasnátok szívesen?

Mivel nem igazán írt eddig senki megjegyzéseket, gondoltuk, bátorítunk titeket, hogy tegyétek, most már elvileg egyszerűen lehet. Szóval egyrészt az egyes posztoknál kommenteljetek (hogy mi is lássuk, ki is olvas minket - és aki a barátaink közül még nem, annak felszólító emailt tudjunk küldeni :)), másrészt meg ide kíváncsian várjuk a válaszokat kommentben, hogy titeket mi érdekelne bristoli életünkből. 

Aki annyit írna, hogy semmi, az ne vegye a fáradságot. :)

Az első két hét történései

Tartozunk már egy ideje ezzel a bejegyzéssel, mert eddig csak morzsákat potyogtattunk személyes életünk részleteiből...

Szóval annak, aki nem tudná: mivel nem tudtunk otthonról szállást szerezni, megérkezésünkkor (és még utána ideiglenesen 2 hétig) távoli rokonoknál (haha) laktunk. (Távoli rokon: tulajdonképpen mostohatestvérek vagyunk, ha nem vesszük nagyon komolyan ennek a rokoni köteléknek a szabályait.)

Flóra és fauna

Engem eléggé meglepett, hogy itt mennyire zöld még minden, csak most októberben kezdtek el egyes fák-bokrok levelei sárgulni-pirosodni. Természetesen a sok esőtől minden ragyogó harsány zöld, viszont ami szintén fura volt, hogy sok minden virágzik is még /megint. Már értem, mért olyan fontos a kertészkedés az angoloknak, a tipikus sorháznak ugye van egy kis előkertje és jó esetben hátul egy nagyobb kertje. Itt sok helyen még a kis előkertek is nagyon jól kihasználtak, belesűrítenek mindenféle-fajta növényt és gyönyörű egységet alkot. Csak a kukák hosszú sora rontja a látványt (a hulladékgazdálkodásról majd máskor). óriási hortenziabokrok, mindenféle bogyós cserjék nőnek itt a kertekben. A kirakott madáretetőbe pedig igyekeznek a vörösbegy, mindenféle cinkék (angolul: tit, hehe), de leginkább a kapzsi és szemfüles és rettentően agresszív szürke mókusok. Ezek a mókusok (azt hiszem, egész Anglia-szerte, pl. a londoni parkokban is) nagyon elterjedtek, és ki is szorították a szelídebb, szolidabb vörösöket. :( A szürke mókusok amúgy egész nagynak tűnnek, a farkuk hosszabb, mint a testük, és nem igazán félnek az emberektől, sem más állatoktól (múltkor a parkban kettőt is láttam egy elég nagydarab kutya közelében).

Úgy tűnik, ez egy rövid bejegyzés lett, mivel egy csomó növénynek nem tudom a hivatalos nevét, szóval inkább csak beteszek pár szép képet. :)

Happy City Bristol

Van egy kedves szervezet a városban, közösség-építéssel, -fejlesztéssel foglalkoznak, a nevük egyszerűen Happy City Bristol. Eddig csak két (rövid) napot töltöttem náluk, ezért sokat még nem tudok róluk, de az biztos, hogy a velük együttműködő önkéntesek nagyon boldogok. Az irodába nem csak az alapítvány munkatársai, hanem bárki más bemehet, leülhet egy asztalhoz és dolgozhat a saját cuccán (hot desk) amire van is igény.

Az egyetem 2.

Írok kicsit arról, milyen is az egyetem, és mi történt eddig.
Már előzetesen leleveleztem egy adminisztrátorral a regisztrációt, úgyhogy miután hétvégén megérkeztünk, hétfőn benéztem (az egyetem az eddigi helyünktől 10-15 perc sétányira volt) a School-ba. Sajnos nem találtam ott az adminisztrátort, mert éppen év eleji nagy megbeszélésen volt, de a titkárnő nagyon kedves (azóta is), mondta, jöjjek vissza másnap. El akartam intézni a diákigazolványt addig, de kiderült, ahhoz is a tanszék kell (pecsétek, haha). De másnap mindent sikerült elintézni nettó 2 óra alatt. Találkoztam a témavezetőmmel, aki nagyon kedves és közvetlen, megnéztük, hol lesz elvileg a helyem az egyik kutatószobában, kaptam pecsétet, elintéztem a diákigazolványt. A tanszéki ügyintézőknél (akik, mondanom sem kell, nem afféle ELTÉ-s ügyintézők, aki érti, mire gondolok...) kaptam sok információt tartalmazó füzetet, térképet a campusról, és végleg levettek a lábamról az ajándék 2 gigás pendrive-val. :)

Az egyetem

Az egyetem, ahova járok (járni fogok), ahol kutatok vagy mi, az egyik egyetem Bristolban (University of Bristol), mert van egy másik is (University of West of England). Ez az egyetem nem olyan régi, mint a szokásos angol, nagy múltú egyetemek (pl. Oxford, Cambridge), az 1910-es években alapították. 1913-ban még a szüfrazsettek támadták az egyetemet, 1918-ban a tudósok már krumplit csináltak almából. (Forrás: egyetemi honlap) Azóta is híres a tudományos kutatómunkáról, ami itt zajlik. :)

A blog címe

Azt hiszem, egy kis magyarázatra szorul a blogunk címe (neve?). Brizzle Bristol beceneve, buzz meg zümmögés, zizegés. Szóval mi itt zizegünk Bristolról. vagy valami ilyesmi. :) Angolul jobban hangzik...

Stokes Croft

Ezeken a képeken nem mi vagyunk.

Hétvége

Forgalmas szombat délután Bristolban. Feltehetően a jó idő miatt mindenki a város valamelyik parkjába tart… vagy vásárolni. A helyi lengyeleknek saját templomuk van, a helyi magyaroknak meg csak ez a blog jutott.

A mi utcánk ó be szép...

Ilyenek a házak a környékünkön, Bristol Cotham (magyarul kotem) nevű negyedében. (Valami vicces kedvű rosszcsont át is firkált egy utcatáblát Gotham-ra, de Batman jól elfenekelte és leíratta vele százszor, hogy "Flytipping is illegal!")

Rövidesen hosszabb szöveges beszámoló következik az elmúlt hét eseményeiről, csak legyen időnk összeszedni a gondolatainkat és az emlékeinket. Addig is kezdjetek el azon agyalni, hogyan tudnánk összeszedni 200-300 ezer fontot egy ilyen kis vityillóra. :)