Új otthonunk

Tíz napja költöztünk be új otthonunkba a Cromwell Road-on, ami egy viszonylag nagy szoba egy ún. shared house-ban, vagyis egy olyan házban, ahol minden létező szobát kiad egyenként a tulaj (aki nem lakik itt, mert nem is egy személy, hanem egy cég). A szobában van ágy, jó nagy rugójú matraccal, két éjjeliszekrény, két fiókos komód, egy akasztós szekrény, egy íróasztal, két szék és egy mosdó egy kis pulttal, ami remélhetőleg hamarosan működni is fog. (UPDATE: Boldi egy fél flakon lefolyótisztító segítségével megnyitotta a csatornát, melynek használata most már - közel - zökkenő, illetve akadálymentes. A procedúra 1 órát vett igénybe, a tisztítószer 2.99 font volt. A helyi minimálbérrel számolva az ingatlaniroda 8.99 fonttal jön nekünk, de még nem tudjuk, hogyan számlázzuk ki nekik az összeget.) 

Ezt látjuk az ablakunkból (a szemközti ház), de kb. a miénk is így néz ki, csak előkert helyett parkoló van

Ezt látjuk az ablakból jobbra kihajolva :)

Így néz ki ugyanez este

A szobánk előnye továbbá, hogy szép napsütéses utcára néz, de nem igazán zajos, viszont lehet nézegetni az embereket meg a naplementét. Nagy hiányossága - nemcsak a szobának, hanem az egész háznak - hogy egyelőre nem működik a fűtés. Tegnap beszélgettem két szerelővel, akik remélhetőleg mihamarabb megcsinálják. Viszont van egy biliárdasztal a földszinti "társalgóban" (mert az is van, igen). Van egy nagy, közös konyha, és két, szintén közös használatú vécés fürdőszoba (egy zuhanyfülkés meg egy kádas, utóbbit még nem próbáltuk).

Kik laknak itt rajtunk kívül? Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich. Nem, csak vicceltem, ők egy együttes voltak, bár tőlünk nem messze, Wiltshire-ba valósiak voltak. De majdnem ennyi szomszédunk van (kicsit több). Oleg (akit először Ulrichnak hittünk), német mérnök srác az Airbusnál dolgozik és szinte mániákusan takarítja a házat (ami a többiek takarítási hajlandóságát nézve nem is olyan haszontalan) és nem kevesebb, mint 3 kerékpárral és egy szörfdeszkával rendelkezik. Talán a legmobilabb mindannyiunk közül. Vegetáriánus, ezért a minap meglepte magát két láda zsákbazöldséggel. Sokat vakarta a fejét, hogy mit is kezdjen annyi tökkel - nem a fejére gondolok, nagyon értelmes srác. Bobby (nem tudom, mit csinál), Mike (egyetemista, Swanseaból jött, mérnöknek tanul, mindene a processzor-fejlesztés és annak ellenére, hogy a szülei lengyel származásúak, nem nagyon örült annak, hogy a minap Anglia döntetlent játszott a vb selejtezőn Lengyelországgal), Duncan (jogot tanul, Canterburyből jött, illetve távolabbról valaha Afrikából), Josh, Jim és még valaki a legfölső lakásban él, szinte sose látjuk őket. És van még Dave, a munkanélküli vendéglátós a földszinten, aki kicsit gyanús. Csak akkor hagyja el a szobáját, ha dohányozni megy. A ház utca felőli oldaláról belátni hozzá és látni lehet, hogy mit csinál; semmit, egész nap ül az ágya mellett és valamit néz a laptopján. Egy 2 literes whiskey-s üveg is van a szobájában, ami hosszú ideje üresen árválkodik ott. Lehet, hogy szuvenír a másfél éve elhagyott munkahelyéről?! Egyszer rávesszük őket, hogy had csináljunk róluk egy csoportképet, bár, mint egy zsák bolhát, nehéz őket összeterelni.

A szomszéd házban is diákok laknak, a beköltözésünk napján éjszaka ordenáré nagy bulit csaptak (nem a mi tiszteletünkre), azóta viszont nem sokat hallunk felőlük - vagy halálra itták magukat, vagy azóta máshol partiznak.

Ez a templom is a környékünkön van, de magántulajdon

De oldalról látszik, hogy már nem is templom, hanem valami lakóház

A környék, ahol lakunk, St Andrews, nincs messze a korábbi lakóhelyünktől (én pl mindig, amikor egyetemre megyek, át kell, hogy menjek Cothamen, illetve az egész dombon). Ez is sorházas, kiskertes környék, családok lakják meg fiatalok, és nagyon közel van a St Andrews park, ami igazán hangulatos.

St. Andrews Park

1941-ben egy bombázó repülő véletlenül itt landolt, a helyi lakosok segítségével sikerült 3 embert kimenteni a gépből

Szintén közel van a Gloucester Road, ami meg egy hosszú jópofa utca tele kis boltokkal (charity shopok, vintage és dizájn cuccokat áruló boltok, alternatív életmód és gyógymód üzletek), és kávézókkal, sütizőkkel, kocsmákkal, de van jó bevásárló bolt is, meg hentes, halárus, és két zöldséges. Utóbbiaknál Boldi rendszeresen érdeklődik, hogy van-e sóska. :)
Továbbá háztartásunk felszerelése szempontjából nagyon hasznos, az otthoni 100 forintos bolthoz hasonló üzlet is van (mindenféle méretű műanyag cuccok!), és budapesti kedvenc volt boltom, az 1000 aprócikk itteni hasonmása is, ahol mindenféle csavaroktól, szerszámalkatrészektől, festékektől a gumigyűrűkön át kulcskarikáig minden kapható (és mellesleg kulcsot is másolnak). Van pl. egy festékkeverő gépük, amit úgy tűnt, igénybe lehet venni az üzletben (vagy kimérve árulja a festéket? még nem jöttem rá).

Közlekedés szempontjából is jó helyen vagyunk, a házunk előtt áll meg a 70-es busz és gyalog nem messze van tőlünk a Montpelier kisvasút-állomás, ahol egy helyi vonat jár (városon belül bizonyos helyekre ezzel a leggyorsabb közlekedni, de elmegy egészen ki a tengerig, Severn Beachre). Mi mondjuk eddig leginkább gyalog jártunk, vagy hegyről le és fel, vagy a Gloucester Roadon le és be a belvárosba.